2013. szeptember 26., csütörtök

you go girl.

olyan ingatag... az a fénysugár. lehet hogy tényleg csak álmokat kergettünk,? lehet hogy nem törvényszerű ha két ember szereti egymást, akkor kézenfogja járjanak örökre? Mert míg én egy érthetetlen angol városban kurátornak tanulok, te szaladsz és elfoglalt vagy és már alig látom az arcod. hatalmas óceán választ szét minket és nem tudok semmit, csak hogy szétszakadok. neked teljesült az álmod. most viszakoznál hogy így nem teljes. bele kell törődnöm, hogy mégis.. hogy sajnos lehet az ember boldog mással is, még ha nem is akar. mert mindig lesz másik. ez inkább a választásról szól. 
csak most, mintha nem lenne választásunk. 
nem tudom megérteni. hogy miért kell elszakadnunk. mert rosszabb ez mint egy gyomorszájon vágás. Olyan szomorú mint az a kicsi veréb, aki nekirepült a balatoni ablakunknak. mióta manchesterben vagyok, egy dolog megy a síráson kívül. a lassú beletörődés.
törődj bele, hogy nincs senki de senki aki megnyugtathatna azzal, hogy minden rendben lesz.

2013. szeptember 17., kedd

go insane

Holnap után indulok Manchesterbe. It's really happening. Nem vihetem magammal a Nagy Lászlóba karcolt betűidet nem vihetem még a kedvenc pulóveremet sem. Andrist sem akit még 96 napig nem látok. De szerencsére az itthoni nyúlós ragadós depressziós nemzeti helyzetet sem viszem magammal.
de az igazi australian sound-ot mindenképpen

https://soundcloud.com/yahtzel