megint 18 éves vagyok és észreveszem
ahogy összekarcolódott a zene a zsebemben. zöldes-barna szemed van, ezt már el
is felejtettem. quick recovering, mikor leléptem a peronra akkor jöttem rá, hogy nekem még mindig te vagy a gondolatom, pedig milyen rég volt és milyen kevés volt. este fájt a
fejem és gyógyszert adtál. másnap reggeliztünk a műanyagos nyomasztóan koszos és
mégis fehér konyhában.
szabadulj meg a démonoktól!!
nem jönnek le a tinta szívek a
kezemről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése